Srpski |  English |  Deutsch |  Magyar |  עברית |  Slovenský |  Türkçe |  România | A A A| Nyomtat| Rss
Előtt oldal > Leggyakrabban feltett kérdések

LEGGYAKRABBAN FELTETT KÉRDÉSEK

I. HOGYAN HOZZÁJUTNI A VAGONHOZ NÉHÁNY LÉPÉSBEN?

1. Ki jogosult az elkobzott vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra?

Válasz: Hazai és külföldi természetes személyek, alapítványok és egyes jogi személyek, akik egykori vagyonukat a terhes munka alapján adták vissza.

2. Hol kell benyújtani a kérelmet?

Válasz: Azon posták egyikében, ahol külön tolóablak nyílt meg a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átvételére (a vagyon-visszaszármaztatásban illetékes posták listáját közzétették az Ügynökség és a Posta honlapján), amely posta azt továbbítja az Ügynökség illetékes területi egységének, a korábbi tulajdonos lakóhelye szerint, a vagyon elkobzásának pillanatában (Belgrád, Újvidék, Niš, Kragujevac).

3. Milyen határidőn belül?

Válasz: 2 éven belül a pénzügyekkel megbízott minisztérium honlapján való közzétételétől számítva, vagyis: 2014. 03. 01-ig.

4. Hogy kell benyújtani az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkozó kérelmet?

Válasz: Az Ügynökség és a posta honlapján közzétett, az Ügynökség által előírt formanyomtatványon, vagy a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökségben. A formanyomtatvány kötelező adatokat és bizonyítékokat tartalmaz (az űrlapon csillaggal megjelölve).

4. 1. KITÖLTENI A ZVIO ŰRLAPOT, HA AZ ÖSSZES ADAT ISMERT

A ZVIO űrlap a postán szerezhető be, vagy pedig a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség honlapjáról tölthető le, és magába foglalja a csillaggal megjelölt kötelezően kitöltendő adatokat, valamint a kötelező bizonyítékokat, amelyeket a kérelemhez kell csatolni (azzal, hogy a 2. oldalon, a II. rovatban ADATOK AZ ELKOBZOTT VAGYONRÓL nem tévedésből került a csillag, de kötelező valamennyi rovat kitöltése, éspedig:az elkobzott vagyon fajtája és megnevezése; helye; a vagyon kinézete és állapota, amennyiben azt ismerjük, valamint a 4. oldalon a III. rovatban ADATOK A KÉRELMEZŐRŐL 3. pontJOGI KAPCSOLAT A VOLT TULAJDONOSSAL, szintén nem tévedésből került a csillag, ám kötelező azon említett rovat kitöltése, amely a kérelmező jogállására vonatkozik, az egykori tulajdonoshoz viszonyítva.

4.2. BESZEREZNI AZ ELKOBZOTT VAGYON TULAJDONOSAIRA VAGY TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSEIKRE VONATKOZÓ ADATOKAT


A volt tulajdonos – természetes személy számára:

  • Amennyiben életben van, születési anyakönyvi kivonatot, (HAK ne legyen 6 hónapnál régebbi – ha a kivonaton hologram van, tartósan érvényes)
  • Amennyiben meghalt, halotti anyakönyvi kivonat (tekintet nélkül a halotti anyakönyvi kivonat keltezésére)
  • Állampolgársági anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs bejegyezve a születési vagy elhalálozási anyakönyvi kivonatba és a kért adatokat bizonyító egyéb bizonyítékok
  • Határozat az elégtételről vagy az elégtételre vonatkozó kérelem benyújtására vonatkozó kérelem, az elkobzott vagyon esetében.


A volt tulajdonos–alapítvány számára

Cégkivonat a cégjegyzékből, melyben az alapítvány volt bejegyezve.


A kérelmező – természetes személy számára:

  • születési anyakönyvi kivonat (SZAK 6 hónapnál nem régibb, amennyiben a kivonat nem hologramos), házasságkötési anyakönyvi kivonat (HAK), amennyiben a személy férjes és megváltoztatta családi nevét, halotti anyakönyvi kivonataz elhalálozott jogelődök számára, tekintet nélkül annak keltezésére, a kérelmező és a korábbi tulajdonos közötti jogi kapcsolat bizonyítékaként
  • képviseleti meghatalmazás (hitelesítve, amennyiben nem ügyvéd képviseli); a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint nem kötelező, hogy a megbízott személy ügyvéd legyen
  • kézbesítési meghatalmazás iratok átvételére, amennyiben a kérelmező nem rendelkezik lakcímmel a Szerb Köztársaságban és ha még nincs megbízottja
  • hagyatéki végzés, ha létezik (a kérelmező és a volt tulajdonos közötti jogi kapcsolat bizonyítására, valamennyi személyre vonatkozóan) vagy születési anyakönyvi kivonat (SZAK), halotti anyakönyvi kivonat a kérelmező jogelődjei számára, ha a jogelődök meghaltak és egyéb bizonyítékok, amelyek a kérelmező és az elkobzott vagyon korábbi tulajdonosa közötti jogi kapcsolat bizonyítására.

A FENTI BIZONYÍTÉKOK – (HALOTTI ANYAKÖNYVI KIVONAT, SZAK, HAK és egyéb dokumentumok) BESZERZÉSI HELYE: AZ ILLETÉKES KÖZSÉGI ANYAKÖNYVI SZOLGÁLAT ÉS HITELESÍTŐ SZOLGÁLAT

A HAGYATÉKI VÉGZÉS BESZERZÉSÉNEK HELYE – AZ ILLETÉKES KÖZSÉGI VAGY ALAPBÍRÓSÁG


A kérelmező – külföldi állampolgár számára

  • kézbesítési meghatalmazás iratok átvételére, ha a kérelmet külföldi állampolgár nyújtja be, és nincs képviselője (hitelesítve, ha hitelesítve, amennyiben nem ügyvéd képviseli)
  • hitelesített képviseleti meghatalmazás (ha az ügyfél képviseleti meghatalmazottja nem ügyvéd);
  • külföldi állam illetékes hatóságának bizonylata, mely szerint nincs kárpótolva és nincs nemzetközi szerződés.

A külföldi állam illetékes szervei által kiadott okmányok hitelesítése:

a) az okmányok ún. teljes körű legalizálása: ez az illetékes külföldi állam illetékes szerve – leggyakrabban az Igazságügyi Minisztérium által kiadott okmányok hitelesítéséből, majd a külföldi államban lévő konzulátusunk általi ún. „felülhitelesítésből“ (amely bizonyítja, hogy az illetékes szerv által kiadott okirat el van látva más, ebben illetékes szerv pecsétjével, amely bizonyítja annak hitelességét) áll, és végül magának az okiratnak szerb nyelvre történő fordítása, amelyet a kérelmező – külföldi állampolgár kérelméhez kell csatolni.
Az okmány teljes körű legalizálása azon külföldi országokra vonatkozik, amelyek nem írták alá a Hágai Egyezményt, és nincs bilaterális szerződésük a Szerb Köztársasággal a legalizálástól való mentesítésről);

b) a külföldi közokiratok legalizálása szükségességének megszüntetéséről szóló hágai egyezmény aláírói, ez az egyezmény elírja az ún. „apostille” pecsétet, majd a dokumentum szerb nyelvre való fordítását (az USA-ban – Államtitkár Irodája az Egyesült Államokban,

c) az okmányok bármely fajta hitelesítéstől való mentesítéséről szóló bilaterális szerződések létezése, amely szerződések a két ország illetékes szervei által kiadott okmányok hitelesítésére vonatkozik (a külföldi ország illetékes szervei által kiadott okmányok és a hazai állam illetékes szervei által kiadott okmányok azonos hatálya, például: Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Csehország, Szlovákia stb.).

Külön eljárás érvényes az anyakönyvi kivonatokra vonatkozóan, abban az esetben, ha létezik az ún. nemzetközi űrlap az anyakönyvi kivonatok több nyelven való kiadásáról szóló egyezmény szerint, illetve a külföldnek szánt egyes anyakönyvi kivonatok kiadásáról szóló 1956. évi párizsi egyezmény szerint (elegendő a kiadó szerv pecsétjével ellátott anyakönyvi kivonat eljuttatása).


A kérelmező – alapítvány számára

  • Kivonat az alapítvány cégjegyzékéből (a cégjegyzékbe bejegyzett adatok nyilvánosak és hozzáférhető Vajdaság AT honlapján. Lásd az alapítványokról szóló törvény 30. szakaszát)
  • Képviseleti meghatalmazás (amennyiben van megbízott)
  • Bizonyíték a jogutódlásról és egyéb bizonyítékok

4.3. BESZEREZNI AZ ELKOBZOTT VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ AKTUST (végzés az államosításról, elkobzásról, határozat az elkobzásról stb.)

Az államosításról szóló aktus beszerzésének helye:

  1. történelmi levéltár
  2. azon község vagyonjogi szolgálata, ahol az elkobzott vagyon található
  3. az alapbíróság telekkönyvi tagozata
  4. ingatlan-nyilvántartás illetékes szolgálata.

4.4. BESZEREZNI A KIVONATOT AZ INGATLAN-TÖRZSKÖNYVBŐL (a legújabb ingatlanlapot, kivonatot a telekkönyvi betétből, tulajdonosi lapot stb.), a kataszteri birtokrész tervének másolatát,amennyiben azon létesítmények vannak (az ingatlan-nyilvántartás illetékes szolgálata), a telek régi és új felmérésének azonosításáról szóló bizonylat (az ingatlan-nyilvántartás illetékes szolgálata).

Az aktusok beszerzésének helye - az ingatlan-nyilvántartás illetékes szolgálata

 

5. A dokumentumok – fénymásolatok hitelesítése – a község vagy bíróság hitelesítő tolóablakán.

6. A ZVIO formanyomtatványba beleírt adatokat ellenőrizni kell a begyűjtött dokumentáció alapján

7. Időpontot kell kitűzni a kérelem benyújtására a postán a 011/ 3607- 505 telefonszámon.

8. Igazolást kell kapni a kérelem benyújtásáról a tárgy számának feltüntetésével és a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség azon területi egysége munkája figyelemmel kísérésének lehetőségével, amelyhez a kérelmet továbbították.

Időközbentovább kell gyűjteni a kérelem szerinti döntéshozatal szempontjából esetleg fontos dokumentációt (az elkobzott vagyonnal kapcsolatos elégtétel eljárásának befejezése, a létesítmény legalizálása, amennyiben az elkobzott létesítményhez hozzáépítettek, föléépítettek, az ingatlan törzskönyvből való kivonat beszerzése – a legújabb ingatlanlap, kivonat a telekkönyvi betétből, a telek régi és új felmérésének azonosításáról szóló bizonylat (az ingatlan-nyilvántartás illetékes szolgálata), valamint egyéb bizonyítékok, amelyeknek a kérelemhez való csatolása nem kötelező).

 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, HA TÖBB A RÉGI TULAJDONOSOK SZÁMA, HA TÖBB A VAGYON, HA TÖBB AZ ÖRÖKÖS:

1. Számú szabály: ahány volt tulajdonos, annyi benyújtott kérelem

2. Számú szabály:ahány törvényes örökös, annyi kérelem, de egy közülük mindannyik nevében beadhatja a kérelmet, ám a többi törvényes örökös felhatalmazásával kell rendelkeznie, továbbá mindegyik örökös külön-külön kérelmet nyújthat be, a ZVIO formanyomtatványon minden kötelező adat kitöltésével, valamint az összes kötelező dokumentum csatolásával, a törvénnyel összhangban.

3. Számú szabály:ha egy tulajdonosnak több vagyona van , egy kérelmező egy kérelmet nyújthat be, azzal, hogy az űrlap 2. oldalán a II. AZ ELKOBZOTT VAGYONRA VONATKOZÓ ADATOK pont alatt fel kell tüntetni az elkobzott vagyonnal kapcsolatos összes kötelező adatot,valamint mellékelni kell mindegyikre külön-külön a kérelemhez kötelezően csatolandó bizonyítékokat, de utólag is elküldhetők, ha viszont több kérelmező van, a 2. számú szabályt kell alkalmazni.

 

BIZONYÍTÉKOK HIVATALBÓL (ex officio) VALÓ BESZERZÉSE A VAGYON VISSZASZÁRMAZTATÁSI ÜGYNÖKSÉG RÉSZÉRŐL

postojanje reciprociteta sa stranom državom i međunarodnog ugovora ukoliko je podnosilac zahteva strani državljanin

 

 Preuzmite dokument HOGYAN KITÖLTENI A ZVIO FORMANYOMTATVÁNYT- PÉLDA

 

II. A ZVIO FORMANYOMTATVÁNYON VALÓ ADATOK KIKÖLTÉSÉVEL kapcsolatos kérdések

1. Mivel egyes adatokra előirányzott bekeretezett mezőkön nincs elegendő hely az adatok beírására, megengedett-e az adatoknak beírása a meghatározott és bekeretezett mező felett vagy alatt?

Válasz: Külön ívpapíron engedélyezett az adatok beírása, a megjegyzéssel, hogy mely adattal kapcsolatosak a kiegészítő információk, vagy amennyiben az adatokat számítógépen tölti ki, a számítógéppel megnövelhetők a vagyon, a jogi kapcsolatok stb. oszlopai, úgyszintén, abban az esetben, ha több kérelmező adja be a kérelmet, a 3. A KÉRELMEZŐ ADATAI lap annyi példányban másolható, amennyi kérelmező van (akik a korábbi tulajdonos azonos vagyonát igényelik).

2. Engedélyezett-ea Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség honlapjáról letöltött szóban forgó kérelmet elektronikus formában kitölteni, figyelemmel arra, hogy ennek során az adatok beírására előirányzott, bekeretezett mező automatikusan kibővül?

Válasz: Igen, természetesen.

3. A második oldalon, ahol az elkobzott vagyonra vonatkozó adatokat jegyzik be, a „hely” rovatban, tekintettel a tényre, hogy az utcanevek és házszámok változtak, a vagyonelkobzás idején érvényes utcanevet és házszámot kell beírni, vagy a jelenlegi nevét és számát?

Válasz: Kívánatos lenne, amennyiben rendelkezik ezekkel az adatokkal.

4. A harmadik oldalon, ahol a tulajdonjogra és a vagyon államosítására vonatkozó aktusok adatait kell bejegyezni, mit kell beírni az elkobzott vagyon feletti tulajdonjogra vonatkozó adatoknak szánt rovatba, tekintettel arra, hogy az elkobzott vagyon tulajdonosa házat és üzlethelyiséget épített saját rendezésében és saját eszközökkel? Elegendő bizonyíték-e a tulajdonjogra vonatkozóan az államosításról szóló végzés rendelkező része, amely szerint a volt tulajdonos vagyonát államosítják és feltüntetik a címét, a telekrész és a kataszteri község számát?

Válasz: Igen, elegendő. Amennyiben azonban a régi adásvételi szerződés, a régi telekkivonat vagy pedig telekkönyvi okirat birtokában van, az ön érdekét szolgálja, hogy ezeket a dokumentumokat csatolja.

5. A negyedik oldalon, az alapítványokról szóló adatok beírására kijelölt (2. pont 1., 2. és 3. alpontokkal) mezőben 3. pont is található –jogi kapcsolat a volt tulajdonossal.Vajon a mező, ahol a 3. pont van - ’’Jogi kapcsolat a volt tulajdonossal’’ csupán az alapítványokra vonatkozik-e vagy az előző oldalon az 1. pontban említett természetes személyekre is?

Válasz: A volt tulajdonossal való jogi kapcsolat elsősorban a természetes személyekre vonatkozik, de az alapítványokra is, amennyiben az alapítványok a vagyon visszaszármaztatási kérelmet benyújtották.

Ugyanis, be kell küldeniük a végzést egyéb olyan vagyonnak az elhunyt tulajdonostól való öröklésről, amely nem volt elkobzás tárgya, annak bizonyítása céljából, hogy az elhunyt volt tulajdonos törvényes örökösei, hogy mindannyian bekapcsolódjanak a visszaszármaztatási eljárásba, amennyiben ilyen fajta végzés létezik. Amennyiben nem rendelkeznek az öröklésről szóló végzéssel, önnek a volt tulajdonossal való jogi kapcsolatára utaló egyéb bizonyítékokat kell benyújtania (az ön jogelődeinek halotti anyakönyvi kivonatát, ha meghaltak, az ön jogelődeinek születési anyakönyvi kivonatát, ha életben vannak, valamint az ön születési anyakönyvi kivonatát, stb.).

6. Az elkobzott vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra vonatkozó formanyomtatványban a volt tulajdonosra vonatkozó adatokban be kell írni lakcímét, illetve tartózkodási helyét a vagyon elkobzásának időpontjában.Amennyiben a vagyon elkobzásáról szóló határozatban szerepel a volt tulajdonos tartózkodási helye, elegendő-e ezt feltüntetni az űrlapon, vagy pedig szükséges egyéb dokumentum, bizonyítékként?

Válasz: Elegendő az adatot a határozatból átmásolni.

7. A volt tulajdonos halotti anyakönyvi kivonatában szerepel állampolgársága. Elegendő-e ezt az Űrplaba foglalni, vagy pedig egyéb dokumentumra van bizonyítékként szükség?

Válasz: Elegendő az adatot a halotti anyakönyvi kivonatból átmásolni.

8. Az elkobzott ingatlanra vonatkozó adatok beírása során fel kell tüntetni az elkobzott vagyon fajtáját és megnevezését. Ha házról van szó, külön fel kell tüntetni –e a földterület, amelyen a ház épült és külön a házat?

Válasz: Lehet együtt, pld. „ház és telek a telekrészen…”

9. A formanyomtatvány előírja a volt tulajdonosnak az elkobzott vagyon feletti tulajdonjogára vonatkozó adatok beírását. Amennyiben a Tulajdonosi lapon fel van tüntetve a házvételi szerződés (dátum, ár, vevő-volt tulajdonos), majd ugyan ez a ház az államosításról szóló aktusban is fel van tüntetve, elegendő-e ezeket az adatokat az űrlapon feltüntetni, amennyiben az örökös nem rendelkezik magával a szerződéssel? (A ház természetesen nem is lehetett elkobozva, ha nem is volt az egykori tulajdonos birtokában!).

Válasz: Feltüntetni csak az adásvételi szerződést.

 

III. A KÉRELMEZŐVEL kapcsolatos kérdések

1. Érdekel, hogy a szaloniki önkénteseknek odaítélt földterület a visszaszármaztatás tárgya: Vajon a kötvények a visszaszármaztatás tárgyát képezik-e?

Válasz: Ha a földterületet 1945. után kobozták el és ön bizonyítékkal rendelkezik/Határozat, Végzés stb…/, önnek jogában áll beadni a kérelmet.A Szaloniki önkéntesek a földterületet a király határozatával kapták meg, az I. világháborúban való részvételért kijáró érdemként, viszont e földterületet később elkobozták, tekintet nélkül arra, vajon a Szaloniki önkénteseket, mint ilyenek tulajdonjogát bejegyezték-e az ily módon odaítélt földterületre vonatkozóan, illetve „birtokba vették-e” egyáltalán és valóban művelték-e ezt a földterületet, tehát, amennyiben létezik a határozat az odaítélésről, majd a későbbiek során a jogkövetkezménya Szaloniki önkénteseknek ily módon odaítélt földterület elkobzásról, illetve államosításról szóló határozat, mi Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény 2. szakaszában foglalt rendelkezés alapján úgy véljük, hogy a szóban forgó földterület a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát képezhetné. Mindenképpen adják be kérelmüket a rendelkezésre álló adatokkal. A kötvények nem képezik a visszaszármaztatás tárgyát.

2. Több örökösre vonatkozó közös kérelem benyújtása során, a keresztlevelek kivételével, duplán kell beadni a vagyonra és a volt tulajdonosra vonatkozó dokumentumokat?

Válasz: A kérelmet valamennyi örökösnek be kell nyújtania, azt megtehetik közösen, egy űrlapon, de külön-külön is. Amennyiben egy kérelmet adnak be, a kérelmezőkre vonatkozó oldalt fénymásolni kell annyi példányban, amennyi örökös van, az űrlap ily módon kiköltött oldalát csatolni kell a kérelemhez. Ebben az esetben nem kell a vagyonra és a volt tulajdonosra vonatkozó dokumentumokat duplázni. A ZVIO formanyomtatvány 5. oldalát is annyi példányban kell fénymásolni, amennyi kérelmező van, mert minden kérelmezőnek sajátkezű aláírásával kell ellátni a kérelmet, kivéve, ha valamennyien maguk közül csak egy személyt hatalmaztak meg a kérelem nevükben való átadására.

3. Nagymamámtól elkobozták a karlócai birtokát, mint a magyar közösséghez tartozó személytől, és mivel én nyújtom be a kérelmet annak visszaszármaztatására, érdekel, hogy ki ad ki bizonylatot arról, hogy a nagymamám nem vett részt háborús bűnök elkövetésében a háború folyamán. Kihez forduljak, hiszen az önök honlapján nincs erre vonatkozó utasítás.

Válasz: Nem szükséges bizonyítékot benyújtani, hogy nem vett részt a háborúban.

4. Az elkobzott vagyon bejelentése során, 2006-ban, a kérelmező édesanyám, Ljiljana Šumenković volt, aki időközben elhunyt. Átvehetem-e én, a fia, Aleksandar Šumenković,a dokumentációt?

Válasz: Átveheti az akkor illetékes Vagyonügyi Igazgatóságnál, amely az elkobzott vagyon nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmeket vette át, székhelye Belgrád, Gračanička utca 8. szám, telefon: 3346-317.

5. A vagyont nagyapámtól Đurić Radosavtól vonták meg, bérházak és városi építkezési földterület államosításával 1959-ben. Feltételezem, hogy a rehabilitálásról szóló igazolás csak abban az esetben szükséges, ha vagyonelkobzásról van szó. Nagyapám, 1883-ban született, az I. világháborúban a szerb katonasághoz tartozott, amely katonaság összetételében Albánián vonult át, és részt vett a Szaloniki fronton.A II világháború megkezdésekor, 1941-ben 58 éves volt, és abban semmilyen módon nem vett részt.

Válasz: Pontosan. A rehabilitálási eljárás befejezésére vonatkozó bizonyíték az elítélt személyéről szóló jogerős bírósági határozat, amennyiben az eljárás még nem fejeződött be, a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség számára bizonyítékot jelent a rehabilitálási i eljárás megindításáról szóló bizonylat, ebben az esetben az Ügynökség, a törvénnyel összhangban az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkozó kérelem szerinti eljárástmegszakítja, a vagyonelkobzás jogcímén, a i eljárás jogerős befejezéséig.

6. Kérem, válaszoljanak az alábbi kérdésre: Szükséges-e a rehabilitálás azon személy részére, akitől vagyonát a Katonai Bíróság 1945. március 9-e előtt kelt ítéletével kobozták el, majd a vagyont a Körzeti Bíróság 1946. évi határozatával államosították.

Válasz: Igen, kezdeményeznie kell a Felső Bíróságon a rehabilitálási eljárást, és a kérelemhez csatolnia kell a bizonylatot az eljárás megindításáról.

 

IV. A VAGYONNAL ÉS A SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓVAL kapcsolatos kérdések

1. Ha a bérházak (25 m2 terület üzlethelyiség) és a városi építkezési földterület államosításáról van szó, csatolni kell-e a terv másolatát?

Válasz: Nem szükséges, de amennyiben rendelkezik a dokumentummal, a telekrész tervének másolatával, amely telekrészen található az államosított létesítmények, különösen ha a telekrészen több államosított létesítmény van, önnek érdekét szolgálja, hogy a kérelemhez csatolja őket, vagy az eljárás alatt.

2. Szükséges-enagyapám esetében, akitől elkobozták vagyonát, valamint édesanyán esetében, aki 2007-ben hunyt el, a halotti anyakönyvi kivonathoz mellékelni a születési anyakönyvi kivonatot is?

Válasz: Igen, a tények bizonyítására, mégpedig: 1. a volt tulajdonossal való jogi kapcsolat bizonyítására, amennyiben nem létezik édesanyjának az elhunyt nagyapa utáni öröklésről szóló végzés, mert a születési anyakönyvi kivonatból (SZAK) kiderül, hogy ő a volt tulajdonos lánya, viszont ha létezik hagyatéki végzés, amelyben őt törvényes örökösként jelölik meg más vagyonra vonatkozóan az elhunyt apja után – aki az ön nagyapja, akkor nem szükséges a születési anyakönyvi kivonat az édesanyja számára; 2. az állampolgárság bizonyítására, mert a születési anyakönyvi kivonatban való betekintéssel megállapítható az állampolgárság ténye, amennyiben ez a tény a kivonatban be van írva.

3. A visszaszármaztatás tárgyát képező üzlethelyiség épület keretében és a városi építkezési földterület ma is változatlan formában létezik, mint annak idején, amikor államosították, 1959-ben.Szükséges-e a mi esetünkben a telekrész régi és új átmérésének azonosításáról szóló végzés?

Válasz: A telekrész régi és új átmérésének azonosításáról szóló bizonylat megerősíti, hogy ugyanazon vagyonról van szó (az államosítás idején és ma), de az azonosításról szóló bizonylat alapján, amelyben az új átmérés szerepel, beszerezhető a kivonat az ingatlanjegyzékből az Köztársasági Geodéziai Intézet Kataszteri Ingatlanok Szolgálatánál, mégpedig: a vagyon mai tulajdonosi rezsimjének és az elkobzott vagyon visszaszármaztatási kötelezettjének ténye megállapítása céljából (amennyiben az ingatlan állami tulajdonban van, természetben is visszaszármaztatható, Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvénnyel összhangban, és ez illetékmentes.

4. Édesapámtól földterületet koboztak el 1954-ben, Módos faluban (Jaša Tomić), Szécsány (Sečanj) községében. E vagyon 1991-ben visszakaptam.Érdekel, van-e jogom kárpótlásra az 1954. és 1991. közötti időszakra vonatkozóan, amikor a mezőgazdasági földterületet a módosi Mezőgazdasági Birtok használta.

Válasz: Nincs joga az ún. elveszett nyereség utáni kárpótlásra.

5. Előkészítettem az összes szükséges dokumentumot, egy kivételével. Dragisav Pantić nagyapa, akitől elkobozták a mezőgazdasági földterületet (PZF 1953) nem rendelkezik apja utáni öröklési végzéssel. Valamennyi dokumentumon, végzésen stb. az áll, hogy a vagyont Dragisav Pantić nagyapától kobozzák el.Okozhat-e ez problémát, illetve rendelkeznem kell-e végzéssel, amely szerint ő szerezte meg az elkobzott vagyont?

Válasz: A PZF-ről szóló törvényt nem tartalmazza Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény, tehát nem lenne jogosult a kérelem benyújtására.

6. Csatolni kell-e az ingatlanlapot a vagyon visszaszármaztatási kérelem benyújtása során, ha földtagosítást hajtottak végre (bizonylat is van a tagosításról)?

Válasz: Nem szükséges az ingatlanlap csatolása a tagosítási eljárásnak kivetett földterületre vonatkozóan.

7. Az elkobzott mezőgazdasági és erdőgazdasági fölterületre és erdőkre vonatkozóan az illetékes község geodéziai hivatal adatai szükségesek. Ezeknek a hivataloknak meg kell-e fizettetniük ezeket az adatokat a volt tulajdonosokkal és örököseikkel?

Válasz: A kataszter adja ki az elkobzott telekrészek azonosításáról szóló bizonylatot, és ez a szolgáltatás ingyenes.

8. Az állam és az elkobzott földterület használói, a földterület volt tulajdonosainak és örököseiknek való visszaszármaztatása során jelen kell-e lennie földmérőnek és mérni kell-e a zt, és ki fizeti ezt? A nyilvánosságban kétely van e kérdésekkel kapcsolatban, tehát magyarázatot kell adni mind a polgároknak, mind a geodéziai szolgálatoknak.

Válasz: A végzés, amely alapján a földterületet a korábbi tulajdonosnak természetbeni formában származtatják vissza, a tulajdonba vezetési kérdést a föld használójának kiadott rendelet szabályozza, mely szerint azt birtoklásba átadja a korábbi tulajdonosnak.

9. Zomborból jelentkezem. Februárban előkészítettem a vagyon visszaszármaztatási kérelem benyújtásához szükséges összes dokumentációt, kivéve a KATASZTERBŐL.Náluk három héttel azelőtt beadtam a telekrész régi és új átmérésére azonosítására vonatkozó kérelmet. Azt válaszolták, hogy két héten belül meglesz. Ellenőriztem vajon elkészült-e a jelentés, de azt a választ kaptam, hogy a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökségtől útmutatóra várnak. Tudnak-e valamilyen információval szolgálni, mikor lesz meg, mivel 2012. március 1-je előtt kellett volna elkészülnie?

Válasz: A Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség nem illetékes bármiféle útmutatót adni az ingatlan kataszteri szolgálatoknak, tehát a zombori szolgálatnak sem. Amennyiben a törvényben megszabott határidőn belül nem adják ki a kért jelentést, ön a Köztársasági Geodéziai Intézethez fordulhat.

10. Az elkobzott építkezési földterületnek A bérházak és telkek államosításáról szóló törvény (a JFNK Hivatalos Lapja, 52/58. szám) alapján való visszaszármaztatására vonatkozó dokumentáció begyûjtési eljárásában, mint az elhunyt szüleim egyetlen jogutódja, írásban fordultam a Nagybecskereki (Zrenjanin) Geodéziai Intézethez, a kéréssel, hogy adják ki az elkobzott vagyonra vonatkozó adatokat elkobzása elõtti és utáni idõszakra vonatkozóan.Az írásbeli kérelemhez A birtoklásból való kizárásról szóló eredeti végzés fénymásolatát csatoltam (szkénelt végzés mellékelve) és a térítés fizetéséről szóló végzést (szkénelt végzés mellékelve), amelyből megállapítható, hogy csupán a többéves ültetvények után fizették ki a térítést. A benyújtott kérelembe és a csatolt végzésekbe való betekintés után a Nagybecskereki Geodéziai Intézet igazgatónője megtagadta a kért dokumentáció kiadását, olyan indoklással, hogy kisajátított földterületről van szó, tehát nem vonatkozik rá a visszaszármaztatás. Ha lehetőségük van rá, kérem az önök véleményét a Nagybecskereki Geodéziai Intézetálláspontjáról.

Válasz: Önnek joga van a vagyon visszaszármaztatására.A Köztársasági Geodéziai Intézetből kérje ki az elkobzott parcellák azonosításáról szóló bizonylatot. Amennyiben volt földtagosítás, akkor a földtagosításra vonatkozó bizonylatot. Az 1968. 02. 15. után kisajátított földterületre vonatkozóan a volt tulajdonos nem jogosult a vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra.

11. A vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény alapján az akkori igazgatósághoz eljuttattuk a szükséges dokumentumokat és igazolást kaptunk arról, hogy minden rendben van! A vagyon visszaszármaztatásáról szóló új törvény szerint visszaadták a dokumentációt, tehát most az egészet újra kellene kezdeni! Kitapasztaltam, hogy mi minden kell, most azonban az érdekel, hogy mivel én Újvidéken élek, viszont a vagyon Mladenovacon található, vajon érvényesek-e az elhunytak születési és halotti anyakönyvi kivonatai - hologram nélküliek, / régiek, hitelesítettek - amelyeket korábban küldtem meg a volt igazgatóságnak, vagy pedig most újra kell őket kérnem hologrammal ellátva, éspedig: nagyapámét, nagyanyámét, nagybátyámét, apámét, anyámét, enyhén szólva mindez igen furcsa lenne, hiszen az emberek megszülettek és meg is haltak, és erre vonatkozóan rendelkezem az eredeti kiadványokkal, amelyeket az az állam adott ki, amelyben születtek és haltak meg!

Válasz: A halotti anyakönyvi kivonat lehet 6 hónapnál régebbi, a kérelmezők születési anyakönyvi kivonata nem lehet 6 hónapnál régebbi.A hologrammal ellátott születési anyakönyvi kivonat tartós.

12. Új állampolgársági bizonylatra és születési anyakönyvi kivonatra van-e szükségem, és ezt a szolgáltatást megfizettetik-e az anyakönyvi szolgálatok?

Válasz: Az állampolgársági bizonylatra nincs szüksége, mert ezek az adatok szerepelnek a halotti és születési anyakönyvi kivonatokon, amennyiben az állampolgárság ténye szerepel a kivonaton, de viszont ha az állampolgárság nincs beírva, akkor önnek be kell nyújtania az állampolgársági bizonylatot, mint kötelező bizonyítékok a kérelmező számára.

13. Mi az eljárás a már átadott dokumentáció kiegészítésére?

Ugyanis, az államosított építkezési földterületre vonatkozó kárpótlási igényről van szó, A bérházak és telkek államosításáról szóló 58-beli törvény alapján. Az államosításról szóló aktus bizonyítására át lett adva az egész újvidéki községre vonatkozó végzés. Utólag, kézbesítették nekünk az elkobzott parcellák jegyzékét is, mely jegyzéken szerepel a mi parcellák is. A jegyzék az említett Végzés összetevõ részét alkotja, tehát azt is csatolnánk.

Válasz: A dokumentáció kiegészítését a posta tolóablakán adhatja át (a mát átadott kérelemhez hasonlóan), azzal a tanáccsal, hogy a posta dolgozóinak tegyen említést arról, hogy kiegészítésről van szó, és mutassa fel a korábban átadott kérelemre vonatkozó bizonylatot.

14. Magyarázatot kérekA rehabilitálásról szóló határozat vagy a benyújtott kérelemre vonatkozó bizonyíték kötelező dokumentumok fogalmára? Nem értem, miről van szó, hiszen agyonlőtt személyről van szó, és elkobozták vagyonát, és erről érvényes/eredeti iratok léteznek?

Válasz: A rehabilitációs eljárás befejezésére vonatkozó bizonyíték a KISAJÁTÍTOTT VAGYON esetében szükséges, amikor a kisajátítás a természetes személy államellenségként, a megszállók szövetségeseként való elítélésnek jogkövetkezménye. A bizonyíték az említett esetre vonatkozóan az elítélt személy rehabilitálására vonatkozó hatályos bírósági határozat, de amennyiben az eljárásnak még nincs hatályos vége, bizonyítékként szolgál az elítélt személynek, Az elítélt személyek rehabilitálásáról szóló törvény alapján, rehabilitálására megindított eljárásra vonatkozó bizonylat, amelyet a Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökségnek kell megküldeni, ebben az esetben az Ügynökség a törvénnyel összhangban megszakítja az eljárást, amelyet a vagyon kisajátítás jogcímén indítottak meg a vagyon visszaszármaztatására, a rehabilitálási eljárás jogerős befejezéséig.

15. Hol kell beszerezni a kivonatot az ingatlan törzskönyvből és a telekkönyvi kivonatot? Az elkobzásról szóló végzésben fel van tüntetve a parcella száma, a kataszteri község és mi mindent koboztak? Hol kell beszerezni a Köztársasági Geodéziai Intézet bizonylatát a régi és az új átméret azonosításáról? Miről van itt szó, hol és hogyan kell beszerezni, mivel Sopot városában lévő vagyonról van szó, mi pedig Újvidéken élünk?

Válasz: A Köztársasági Geodéziai Intézet Ingatlanok Kataszteri Szolgálatában, azon kataszeri község területén, ahol az ingatlan található.

16. Nagyanyámnak és testvéreinek elhunyt nagynénjüktől kell követelni azt a házat, amelyet államosítottak.

a) Egyedül nyújtja be a kérelmet és érdekel, hogy a kérelemhez csatolni kell-e a születési anyakönyvi kivonatokat vagy hasonló dokumentumokat testvérei számára.

b) A követelt ház olyan utcában volt, amelynek többé nem az a neve, ezért érdekel, hogyan tudja bebizonyítani, hogy a ház ott volt.Kivette a levéltárból a dokumentumot de hogyan és hol lehet azonosítani?

c) Milyen papírokat kell csatolni a kérelemhez és hol kaphatóak?

Válasz:

a) A volt tulajdonos számára (akitől a vagyont elkobozták) és nem él, halotti anyakönyvi kivonat kell, a kérelmezők számára pedig a születési anyakönyvi kivonat. Ha nagyanyja egyedül nyújtja be a kérelmet, nem szükségesek az anyakönyvi kivonatoktestvérei számára.

b) A vagyon azonosítását illetően, az illetékes ingatlan-nyilvántartási szolgálat kiadhatja, de kérni kell, a parcellák azonosításáról szóló bizonylatot (amelyből látszik, melyik mai parcellának felel meg az a parcella, amelyen a vagyon az elkobzás idejénvolt).

c) A szükséges dokumentációt illetően, a fent említett anyakönyvi kivonatokon és a parcella azonosításáról szóló bizonylaton kívül szükséges a fenti kataszteri bizonylatban azonosított parcellák telekkönyvi kivonata (ha hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartás)vagy az ingatlanlap. Szüksége van a volt tulajdonos és a kérelmező jogi kapcsolatáról szóló bizonyítékra (öröklésről szóló végzés, a jogi kapcsolatot bizonyító anyakönyvi kivonatok stb.).


V. AZ ÖRÖKÖSÖKRE vonatkozó kérdések

1. A többi örökös és a volt tulajdonos jogutódjai nem óhajtják érvényesíteni az államosított vagyon visszaszármaztatására vonatkozó jogukat, hanem szeretnék és egyeznek vele, hogy csak én érvényesítsem ezt a jogot. Erről nyilatkozatot szeretnének adni, amelyet hitelesítenének az illetékes bíróságnál és nekem adnák, hogy csatoljam kérelmemhez.

Elfogadná-e az Ügynökség az ilyen nyilatkozatot, amelyben az én javamra lemondanak az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkozó jogukról?

Válasz: Valamennyi alaki-jogi személynek, akiknek szándékában van az Ön nevében lemondani jogáról, be kell nyújtania (egyenként) a vagyon visszaszármaztatására vonatkozó kérelmet, az Ügynökség előtt folyó eljárásban pedig megegyezést köthetnek a vagyon elosztásának módjáról, ha fennállnak a természetben történő visszaszármaztatásra a törvényes feltételek.

2. Kérdéssel fordulok Önhöz a dokumentációval kapcsolatban, amelyet az elkobzott vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra (visszaszármaztatási kérelem) benyújtandó kérelemhez kell csatolni, amelyet mind dédapám utódja nyújtok be.

Kérem tájékoztatni engem arról, hogy feltétlenül szükséges-e a kérelemhez csatolni a vagyon volt tulajdonosa – esetemben nagyapám után a hagyatéki végzést. Ezt azért kérdezem, mert az Önök honlapján található kérelem űrlapján a végzés kötelezőként van feltüntetve. Másrészről, A vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény 42. szakasza előirányozza, hogy a vagyon volt tulajdonosával fennálló jogi kapcsolat „az anyakönyvi kivonat, öröklésről szóló végzés, a jogi személyek cégjegyzési kivonata, illetve a kérelmező és a volt tulajdonos jogi kapcsolatát kétségtelenül megállapító más bizonyíték” benyújtásával bizonyítható. A fentiekből az derül ki, hogy az öröklésről szóló végzés nem kötelező bizonyíték, amelyet a visszaszármaztatási kérelemhez kell csatolni, mert a jogi kapcsolatot egyéb bizonyítékokkal is lehet bizonyítani. Ugyanakkor, a szóban forgó törvény 47. szakasza előirányozza, hogy felhasználóként a volt tulajdonos örököseit kell megállapítani, éspedig az öröklésről szóló végzés alapján, ha van, ha pedig ilyen végzés nincs, a felhasználókatvégzéssel csak abban az esetben kell meghatározni, ha a benyújtott dokumentációból vitathatatlanul meg lehet állapítani valamennyi örököst.Ugyanez a szakasz előirányozza, hogy az örökösöket bírósághoz kell utalni, ha nem lehet megállapítani minősítésüket vagy részesedésüket.A fentiekből az derül ki, hogy az öröklésről szóló végzés nem feltétlenül szükséges bizonyíték, amelyet a visszaszármaztatási kérelemhez kell csatolni.

3. Hány kérelmet kell benyújtani a visszaszármaztatásra, ha a volt tulajdonosnak több örököse van?

Válasz: A kérelmet valamennyi örökösnek be kell nyújtani, közösen is benyújthatják egy űrlapon, de külön-külön is. Ha egy kérelmet nyújtanak be, le kell másolni a kérelmezőkre vonatkozó oldalt annyi példányban, ahány örökös van, és az űrlap így kitöltött oldalát kell a kérelemhez csatolni.

4. Az elkobzott vagyont a végrendelet tartalmazta, majd azt elkobozták és ezért a hagyatéki eljárás során nem lehetett a hagyatéki vagyontömegbe foglalni. A visszaszármaztatási jog csak a végrendelet szerinti örököst, illetve törvényes örököseit illeti meg, vagy ez a jog megilleti a többi törvényes örököst is, akiket az akkori végrendelet nem tartalmaz?

Válasz: Az elkobzott vagyon visszaszármaztatására jogosult valamennyi törvényes örökös, függetlenül a végrendeletre.

 


Az oldal teteje   
 Elektronikus adatbázisba való betekintés